Erdőhorváti jelentős perecsütő központ volt a Zemplén megyei Hegyalján. Az itt
készült perecek egyediségüknél fogva helyi különlegességként voltak ismer-
tek és keresettek. Az erdőhorváti perec készítését szépanyai ágra hivat-
kozva a XIX. század utolsó évtizedeitől lehet nyomon követni.
Akkoriban még minden családban volt egy perecsütő asszony.
A XX. század közepe táján 15-20 perecsütő asszonyról tudunk,
akik rendszeresen termeltek piacra, fő megélhetési forrásuk
a perec volt. A perec fontos jellemzője, hogy kemencében sül.
Sütéséhez két ember kellett. Az egyik a tésztából csíkokat vágott,
s ezekből formázta a karkötő formájú csemegét. A másik a kemen-
cénél ült: perecsütő lapátra rakta a pereceket, betette a kemencébe,
egy idő után leütötte a lapátról, majd pacsittal igazgatta, hogy egyen-
letesen süljenek. A perecsütő asszonyok nemcsak a helybélieknek sütöttek,
hanem vitték a perecet a környező településekre is. Elmaradhatatlan résztvevői voltak
a vásároknak, terméküket vásárolták és árusították. Böjt idején még nagyobb volt a keletje,
hiszen az öntött perec hagyományosan böjti étel. A perec sütésének fortélya jellemzően
anyai ágon öröklődött, ezért egyediségét, különlegességét a mai napig megőrizte.
A képeken néhai Ungvári Katalin perecsütő asszony.
készült perecek egyediségüknél fogva helyi különlegességként voltak ismer-
tek és keresettek. Az erdőhorváti perec készítését szépanyai ágra hivat-
kozva a XIX. század utolsó évtizedeitől lehet nyomon követni.
Akkoriban még minden családban volt egy perecsütő asszony.
A XX. század közepe táján 15-20 perecsütő asszonyról tudunk,
akik rendszeresen termeltek piacra, fő megélhetési forrásuk
a perec volt. A perec fontos jellemzője, hogy kemencében sül.
Sütéséhez két ember kellett. Az egyik a tésztából csíkokat vágott,
s ezekből formázta a karkötő formájú csemegét. A másik a kemen-
cénél ült: perecsütő lapátra rakta a pereceket, betette a kemencébe,
egy idő után leütötte a lapátról, majd pacsittal igazgatta, hogy egyen-
letesen süljenek. A perecsütő asszonyok nemcsak a helybélieknek sütöttek,
hanem vitték a perecet a környező településekre is. Elmaradhatatlan résztvevői voltak
a vásároknak, terméküket vásárolták és árusították. Böjt idején még nagyobb volt a keletje,
hiszen az öntött perec hagyományosan böjti étel. A perec sütésének fortélya jellemzően
anyai ágon öröklődött, ezért egyediségét, különlegességét a mai napig megőrizte.
A képeken néhai Ungvári Katalin perecsütő asszony.
